Kint és bent. Élet és halál között. Közösségben és kirekesztve.
Néprajzkutató, kém, vagy cigány gróf?
„Erdős Kamillra amatőr »néprajzkutatóként« szoktunk gondolni, de ez pontatlan meghatározás. Sokkal inkább volt kíváncsi, empatikus, halálos beteg színész, aki élvezettel improvizált a „szőke cigány” szerepében. Nyárra bajuszt növesztett, beszerzett egy zöld szalagos kalapot, és kitalálva magának egy fiktív törzset, lengyel cigány grófnak, néha felvidéki félcigánynak adta ki magát. Nézték lókupecnek (a kalapja miatt), teknővájó cigánynak (olyan sokat tudott róluk), zsebtolvajnak (mellénye gombjai miatt) és ejtőernyős angol kémnek (ezüstgombos botja miatt). Bejáratos volt minden cigánytelepre, tudta, hogyan kell köszönni, énekelni, pálinkát inni, ismert sündisznó- és libapörkölt-recepteket.
Mili
„Erdős Kamill és Müller Mária, a gyulai kórház tüdőosztályának laborvezetője 1954-ben, röviddel házasságkötésük és Kamill állapotának romlása után döntés elé kényszerültek. Hogyan teljenek a szűkre szabott hátralévő évek, ha többé nem reménykedhetnek a teljes gyógyulásában? A megoldást Milike fogalmazta meg:
»Hiszen Te beszélsz cigányul, szereted őket, a kórházban, hacsak módodban volt, mindig kerested a társaságukat. Mi lenne, ha nemcsak spontán, kedvtelésből foglalkoznál velük,
hanem módszeresen, hivatásszerűen!«”
Kint és bent
Közösségben és közösségen kívül. Bennfentesség és kirekesztettség. Élet és halál között.
A kiállítás eleje-végére terveztünk egy ajtót. Egyirányú, csak a történeteket elolvasva, a végén lehet rajta kimenni. Kapocs és átjáró a kiállítás nyitó „kintje”, és a történetek „bentje” között. A teremőrök szerint eddig (a kiállítás első egy hete alatt) még senki sem használta ezt az ajtót. A látogatók a vendégkönyv és az impresszum melletti ajtótól visszafordulva hagyják el a kiállítást.
