A Tina és Ike Turner közös előadásában híressé vált zeneszám főhőse elhagyja biztos munkahelyét, hogy hajóra szálljon, és végre kívülről, és messziről szépnek láthassa a várost, amelyben él, és éjt nappallá téve robotol. A város New Orleans, a jazz őshazája, a Memphis folyó deltájánál. Színes épületeit francia gyarmatosítók tervezték, valaha a rabszolga-kereskedelem egyik központja volt. Innen szállították hatalmas gőzhajókkal, uszályokkal északra a világ minden tájáról érkező árut. Itt született Louise Armstrong és Reese Witherspoon.
A dal címadója, Proud Mary, a gőzhajó neve, amelynek fedélzetére a dal főhőse azért lép, hogy más szemszögből láthassa életét és olyan emberekkel találkozzon, akik nincstelenül bár, de valóban élnek.
Tina Turner 1976. július 4-én minden jelzés, vagy üzenet és egy fillér nélkül kisétált a férjével, Ike-al közös dallasi szállodaszobájukból. Átköltözött az út túloldalán lévő szemközti szállodába, véget vetve ezzel a 16 éven át tartó, súlyosan bántalmazó kapcsolatának. Hátrahagyta egykori szerelmét, férjét, gyermekei apját, és az Ike irányítása alatt megteremtett művészi karrierjét, az anyagi bztonságot.
A kettejük előadásában híressé vált Proud Mary nyitómondatai szerint soha nem szépen és könnyedén, hanem mindig szépen és keményen tesszük a dolgunkat.
„You see we never ever do nothing/Nice, easy/We always do it nice and rough”
Lágy és kemény mozdulatsorok váltakoznak deepwork light és mobility flow órákon a @rammgymben.
Figyeljétek az órarendet
DeepWork light playlist: https://open.spotify.com/playlist/5uGevxXfBjzK2YoJIfjZLM?si=f33462ca0f254aad
Mobility flow playlist: https://deezer.page.link/m8iSLRJ1aVTT22vw9
Kép: Dominik Reiter/Pexels