Milyen szín a lila?

Sokrétű, végletes szimbolika és optikailag sem harmonikus jellemzők tartoznak a lilához. Mégis, egy fajta összekötő szerep az, amivel a keleti és nyugati kultúrkörökben egyaránt felruházzák. Érzékelésünkben a kék és vörös között – „égi” és „földi” szimbólumrendszerek kapocsolódásának és átmenetnek a jelképe. A bűnbánat, a melankólia és a túlvilággal való összeköttetés színe.

Az emberi szem számára érzékelhető színek határán elhelyezkedő viola a fizikában a legmagasabb rezgésszámú és legalacsonyabb hullámhosszú spektrálszín.

Történelem előtti források

Mangánból kinyert sötétlila árnyalatokat már a legkorábbi barlangfestményeken is találunk. Az ókori Egyiptomban és az antikvitásban különböző szeder- és áfonyafajtákból nyerték ki a lila árnyalatait. A viktoriánus nők az átmeneti gyász színeként viselték, később az egyenjogúságért küzdő szürfazsett-mozgalom színévé vált.
A rendkívül mérgező kobaltlila az impresszionisták egyik kedvelt színe volt.

Claude Monet: A művész kertje Givernyben.

Bábeli árnyalatok

Orgona, mályva, levendula, ibolya, akác és patlizsán, fecske és seregély, ametiszt és mangán – a természetben fellelhető árnyalatok száma szinte végtelen, ráadásul kultúránként összemosódik a bíbor árnyalatokkal  Az ókori türoszi bíbor színe a karmazsintól a sötétliláig terjedt – az előállítás módjától függően. Különböző nyelveken ma is egészen más árnyalatokat jelent a bíbor és a lila.

Bíborcsiga fajták és színminták

Lila köd és a melankólikus Lila ruhás nő

A lila optikai jellemzői (magas rezgésszám, alacsony hullámhossz) érdekes párhuzamban állnak a szólásainkkal: „lila a feje a dühtől”, „lila ködben él”. A már-már túlvilági, az evilágit a mennyeivel összekötő bíbor-lila szimbólumot erősíti, hogy a két szín optikailag is az „égi” kék  és a „földi” piros közötti átmenetként jellemezhető.

Szinyei Merse Pál: Lila ruhás nő, 1874

A lila végletes szimbolikájával összhangban, a magyar festészet egyik legnevesebb alkotásának történetét, Szinyei Merse Pál Lila ruhás nőjét sem kísérte felhőtlen derű. A „személyes tragédiákkal és szakmai kudarcokkal” kísért képen a festő felesége, Probstner Zsófia látható, várandósan.  A párnak később három gyermekét vitte el a torokgyík. A művész „apatikus és agresszív hangulatingadozásai” miatt Probstner Zsófia végül elhagyta Szinyei Mersét. Túlélve teljes családját, élete végére (102 évesen hunyt el), egyedül és kiszolgáltatottan a Gobbi Hilda által alapított színészotthonba került. Utolsó éveiről Gobbi Hilda Közben… című önéletrajzi könyvében írt.

„Ott ült, furcsa törökös pongyolájában, egyenes derékkal, valami török fezzel a fején – mert a haja már gyérült –, és valami csodálatos eleganciát árasztott. Alig hallott, látott, de a szellemi képességei épek voltak, S amikor külföldiek jöttek látogatóba (…), bemutatták őket a „Lilaruhás nőnek” is.”

Az átalakulás belső csendjének színe

Johannes Itten, a Bahuaus neves színelmélésze szerint:
” Az ibolya a tudatalatti, a titkok színe; a mindenkori kontraszthatások szerint hol fenyegtően, hol boldogítóan hat ránk… halál és magasztosság… magány és odaadás. „

A lila összekötő, átváltozásokra utaló szimbolikája magába foglalja a pozitív és a negatív végkifejletet is.

A születés, mint átváltozás, lehetőség az újjászületésre – ezt szimbolizálja a keresztény kultúrkörben az adventi lila. Várakozást és készülődést, az elcsendesedés és belső figyelem fényét. Lehetőséget a változásra.