Nem lehet kivonulni a hóesésbe mantrázni, egy hosszú és megterhelő megbeszélésről. Nem lehet belerúgni az ajtófélfába, ha egy folyamat közepénél elakadunk (felesel egy diák, beakad egy foggyökér) és nem látjuk a kiutat. Mert nem illik és mert „normális” ember ilyet nem csinál.
A stresszelméletek szerint viszont muszáj megélni a megfelelő választ („üss vagy fuss”), mert egy idő után a teher kimerítővé (burnout) és megbetegítővé válik.
A testmozgás, mint a lehetséges megoldások egyike, nem szorul indoklásra, közismert. A kérdés csupán a milyensége. Boksz vagy jóga a megfelelő válasz, ha napközben három projektet (mondjuk gyereket) viszünk hat irányba (dzsúdó, néptánc, fuvola), ellenszélben (vagy dugóban).
Alkati kérdés, mondhatnánk.
A BodyArt 20-20-20 koncepciójában harmadoljuk az órát, nem kell választani. Az óra első harmadában a burnout megelőzése áll a középpontban – légzés és mozgás harmonizációja a bemelegítés, egyensúlyozásokkal és csavarásokkal. A második harmadban lendületes szvingekkel, boksszal és a dinamikus íjászpozícióval megélhető a drámai üss vagy fuss reakció. A harmadik harmad az erő-kitartásoké és a nyújtásoké.
BodyArt 20-20-20 @RammGym hétfőn héttől.
ZENELISTA:
A fotón az 1939-es Műkorcsolyázó világbajnokság egyik résztvevője látható a Városligeti Műjégpályán.
Forrás: Fortepan/Fortepan