A mondatot egy német írónő fogalmazta meg, még a múlt század elején.  A Metropolis című film legfontosabb üzenetét THEA VON HARBOU írta. Őt ritkán jegyzik, inkább csak a rendezőt, aki a férje volt. A mottó sokrétű és antik, mai modern jelzővel élve: szomatoterápiás.
Háborúk, infláció és éhínség sújtotta Európát akkor, amikor a neves művészházaspár, Thea von Harbou és Fritz Lang a filmtörténet egyik leggigantikusabb produkcióját forgatta. 36.000 embert mozgattak meg (összehasonlításképp a Gyűrűk Ura produkciónak 20.000 résztvevője volt), 5 millió birodalmi márkát költöttek el, ami az UFA filmstúdió éves költségvetésének a felét felőrölte. Hogy mi volt a recept? Hogyan állhat össze egy ilyen válságos gazdasági időszakban egy ekkora produkció?
George Grosz Metropolis 1917
George Grosz: Metroplis, 1917
 A Metropolis mögött nem volt politikai támogatás – tisztán művészeti és üzleti vállalkozásként indult. Később persze teljesen eltérő ideológiák szerették volna a magukénak tudni. Hitler és Goebbels egyik kedvenc alkotása volt. A fasiszta esztétika mellett gyakran hozzák kapcsolatba marxista és keresztény ideológiákkal is.
A távoli jövőben, 2026-ban játszódó történet szerint a munkásosztály a föld alatt él és dolgozik. Tudománnyal, művészetekkel és sporttal már csak a föld felszínén élő kiváltságosok foglalkozhatnak. A társadalom (szívtelen) vezetője egy bábeli toronyból irányítja mindenki életét. Ahhoz viszont, hogy a  nyugalom és az egyensúly megmaradjon, a kettő között (fej,vagyis a vezető, munkások, vagyis a kéz)  szükség van egy közvetítőre, mediátorra. Máskülönben lázadás és anarchia uralja el a világot. Ez az összekötő, a mediátor a lelketelen vezető fia lesz. A békét és a harmóniát ő állítja vissza 2026-ban, Metropolisba. 
Metropolis filmplakát

Válság és spiritualizmus – a lélek nyugtalansága

A válságos időszakokra jellemző spiritualizmus és különböző szélsőséges ideológiák feltámadása főnixéletű: feltámad és porrá ég, újra és újra. A középkor alkonyán, vagy a manierizmusban világvégét hirdető próféciák. Újpogányság és neomitológiák a nácizmus idején…
A Niebelungok filmet, a Lang-Harbou házaspár előző közös alkotását ugyancsak Thea von Harbou írta. A mindennapok lesújtó forgatagából való ki- és felülemelkedés, az “igazi”, patetikus nagysághoz való fordulás eszmei szerzője kettejük közül valószínűleg Thea lehetett. Lang a kegyetlen, vizionárius világot és életérzést rajzolta hozzá (látványtervezőinek segítségével).
D. Mabuse filmplakát

Gyilkosság szerelemféltésből, celebélet a weimari köztársaságban

Thea von Harbou már befutott és ismert írónő volt, amikor Fritz Langgal megismerkedett. Theát őstehetségként tartották számon. Tizenegy évesen Faustot szavalt, tizenhét évesen jelent meg első regénye. 
Két évvel volt idősebb Langnál, Életrajzírók a szakmai összhang mellett több személyes hasonlóságot jegyeznek, így például rajongás a lovaglásért és a Karl May-regényekért, az indiai kultúra iránti elvágyódó szeretet és a gyűjtői szenvedélyt. Lakásukban rengeteg archaikus és modern műalkotást halmoztak fel. A produkciós megbeszélések színterévé alakított berlini otthonuk maga is egy műalkotás volt. No de ne szaladjunk ennyire előre – megismerkedésükkor még mindketten házasok voltak.
Fritz Lang esThea von Harbou

Thea von Harbou és Fritz Lang berlini lakásukban, 1924-ben

A feljegyzések szerint Thea első látásra szerelmes lett Langba, nem sokkal később elvált férjétől, akivel jó kapcsolatban maradt (később a Langgal együtt készült filmjeikben visszatérő szereplő volt a volt férj – igaz, jellemzően egy exnek járó őrült, torz tudós szerepét osztották rá). Thea von Harbou válását követően jelképesen Fitz Lang lakásának tőszomszédságába költözött, szinte ajtó-ajtó mellé. Állítólag Lang nem is nagyon titkolta Theával kialakuló szerelemi viszonyát – városszerte a szeretőjével járt-kelt. A feleségétől viszont nem vált el. 1921 éjszakáján – a rendőrségi krónika szerint – Lang felesége, Lisa Rosenthal rajtakapta a szófán hencsergő szerelmespárt, és férje fegyverével agyonlőtte magát. A tragédiát követően azonban a szóbeszéd egy másik történetverziót kapott fel. Túl hosszú idő telt el a feleség halála és a rendőrségi bejelentés között, a feleség pedig állítólag a hazatérése után egy telefonbeszélgetésben vásárlásra invitálta barátnőjét. A pletykák szerint a feleség valójában nem önkezével vetett véget az életének…
Nem sokkal később a művészpár összeházasodott.  Rengeteg közös filmjük született – többségében Harbou írásaiból. 

Lang azt nyilatkozta egyszer, hogy Thea nélkül nem vált volna azzá, akivé mellette lett.

Thea von Harbou így emlékezett: “Házasok voltunk 11 évig, mert 10 évig nem volt időnk elválni”.

Számos feljegyzés és krónika szól Fritz Lang szakmai megszállottságáról, a forgatások során diktált kegyetlen munkatempójáról. Vízióinak megteremtése során nem volt tekintettel senkire és semmire, fáradhatatlan őrültként dolgozott és a stábtól ugyanezt várta el.  A színészek és a statiszták szélsőséges testi-lelki megpróbáltatásoknak voltak kitéve. A felesége volt az, aki a kedélyeket elsimítva, főzött és meleg ételt osztott a stábtagoknak (hatalmas érték volt ez az inflációs időszakban).  Thea von Harbou volt az eszmei szerzője a Metropolisnak és ő volt az empatikus működtetője a film létrehozásának. Friz Lang  a megszállottság erejével hívta életre és vitte véghez a közös művüket.
Brigitte Helm

Nők, sorsok a Metropolis árnyékában

Brigitte Helm, a film női főszereplője csupán 17 éves volt, amikor édesanyja postázta fényképét a Lang-Harbou házaspárnak. A casting-interjún azt nyilatkozta, esze ágában sincs színésznőnek állni. Még növésben volt, amikor a Metropolis robotkosztümjét rászabták. Mivel jelmeze a másfél éves forgatás végére már szűknek bizonyult, borzasztó kínokat kellett órákon keresztül kiállnia. Soha többé nem forgatott Langgal. A nácizmus felemelkedésével visszavonult, nem volt hajlandó propagandafilmekben szerepelni.  Vállalkozó férjével Svájcba költözött, négy gyerekük született, soha többé nem vállalt filmszerepeket és nem adott interjút.
Fritz Lang forgat
Fritz Lang forgat
A bécsi születésű Fritz Lang anyai ágról zsidó származású volt. Flmjeinek rajongója, Goebbels állítólag személyesen ígért neki védelmet, és propagandafilmek készítésére kérte fel. Lang ez elől menekülve Amerikába emigrált.
Thea von Harbou
Thea von Harbou 1933-ban megcsalta Langot egy nála 17 évvel fiatalabb indián újságíróval, majd nem sokkal később titokban (a náci törvények ellenére) feleségül is ment hozzá. Harbou  nem függesztette fel írói hivatását a harmadik birodalom idején sem. Dolgozott a nemzetszocialista propaganda rendezőivel (főleg szórakoztató filmek forgatókönyvírójaként), sőt belépett a pártba – feltehetőleg a férje és rokonai mentésére használva helyzetét.  1945-ben ezért néhány hónapnyi börtönbüntetésre ítélték.  Életének utolsó szakaszában szerzőként és tanárként is folytatta működését.
65 évesen hunyt el. Egy filmjének bemutatóján megcsúszott a mozi lépcsőjén, és belső vérzéseket szenvedve belehalt sérüléseibe.
Thea von Harbou és Ayi Tendulkar

“A fej és a kéz között a szív a közvetítő”

Az ember mint a szellem (“fej”), a test (“kéz”) és a lélek (“szív”) egysége archaikus – de ma már egyre népszerűbb gondolat. Használja az intergatív orvoslás, a pszichoszomatika, a szomatoterápiás és bodywork önismereti módszerek.
Az, hogy képletesen hogyan alakul ez a dinamika személyes életünkben, baráti- vagy párkapcsolatainkban (a nő lenne mindig a szív, és a férfi a fej?…), családban (apa-fiú kapcsolat?), milyen a – beosztásoktól függetlenül alakuló – organikus hangolás a munkaszervezetekben (ki a legszószátyárabb, ki a csöndes “ész”, és ki csapkodja legtöbbet az asztalt?), sokrétű kérdés.

Ráadásul a hangsúlyok időben, térben változnak.

A szubjektívon túl, nem kevés befolyással lehet minderre a társadalmi-történelmi környezet is (háború és éhínség, luxus és jólét).  A boldog végeredmény leginkább a megfelelő, rugalmas arányképzésen múlik.
A szív néha közvetít, de van hogy irányít, és esetenként cselekszik is.
A cikk forrásai
Az új, restaurált Metropolis itt megtekinthető:
A cikk illusztrációnak a forrása a Wikipedia és Picryl.
#metropolisfilm #pszichodráma #mentálhigiéné #integratívmentálhigiéné  #művészetterápia #narratívpszichológia